Szánthó Miklós: A kétezres évek közepéig pedig a véleményformálás monopóliuma a balliberális oldal kezében volt
2022. november 13. 08:48
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi tagja, az Alapjogokért Központ főigazgatója a II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón mondott beszédet.
2022. november 13. 08:48
p
8
3
6
Mentés
Szánthó Miklós beszédét azzal kezdte, hogy kijelentette, Magyarország a globális trendek alóli lokális kivétel lett. Mint mondta, a kétezres évek közepéig pedig a véleményformálás monopóliuma a balliberális oldal kezében volt, ám ez mostanra megváltozott. Szánthó Miklós kijelentette, nem köszöntött be a liberális demokráciák globális győzelme.
Ma azt látjuk, hogy háborús időket élünk. A szomszédságban háború dúl, az energiaforrásokért harc van”
– közölte a KESMA kuratóriumi tagja, Szánthó Miklós úgy folytatta, a médianyilvánosság is fontos erőtérré vált.
Szánthó Miklós elmondta, nyugaton geopolitikában, valamint a nyilvánosságban, a populáris kultúra szférájában két, egymást kizáró világnézet feszül egymásnak.
A magát idealistának hirdető progresszió feszül neki a valóságot előtérbe helyező józan észnek”
– mondta a Magyar Nemzet tudósítása szerint Szánthó Miklós, aki szerint jelenleg úgy áll a dolog, hogy globálisan a liberális megközelítés van messze túlsúlyban.
Az Alapjogokért Központ vezetője úgy fogalmazott, hogy ehhez a liberálisok három cselt alkalmaztak: semlegesség, fake news, vádaskodás.
A semlegességi cselük szerint csak az számít függetlennek, valamint objektívnak, aki osztja a liberális világnézetet,
szélesebb közvéleménnyel elhitetik ezek a fórumok, hogy a liberális megközelítés a független,
ehhez kapcsolódik a fake news.
A KESMA kuratóriumi tagja felhívta a figyelmet, hogy pár éve kezdődött egy vita, ami súlyos kérdéseket vet fel a liberálisoknak a demokráciához való viszonyáról. Továbbá leszögezte:
a liberális emberjogi szakértők szerint újságírók állnak szemben a propaganditsákkal.
Kijelentette, a harmadik csel lényege, hogy aki nincs velük, az nem demokratikus, nem jogállami mentalitású. Sőt, szerintük a liberálistól eltérő demokráciafelfogás nem is számít demokráciának.
Fotó: Alapjogokért Központ
Szánthó Miklós kiemelte: Magyarország e tekintetben is lokális kivétel lett a globális trendek alól, ahol valamennyi vélemény szabadon megjelenhet és terjedhet. Felidézte, hogy a rendszerváltás után a posztkommunista elitek ügyesen konvertálták át a negyvenöt éven át felhalmozott politikai tőkéjüket, a kétezres évek közepéig pedig a véleményformálás monopóliuma a balliberális oldal kezében volt.
Ebben indult meg egy lényegi változás már akkor, amikor a jelenlegi kormánypártok ellenzékben voltak Ez a folyamat felgyorsult 2010 után, amikor a jobboldal kétharmados sikert ért el”
– szögezte le, majd úgy folytatta, az egyensúlyi állapotot még nem értük el, de összességében azt kell látnunk, hogy mindazon vádakkal szemben, amit a baloldal megfogalmaz, nem jobboldali térfoglalásról, hanem a posztkommunista struktúrák lebontásáról van szó. A szakértő szerint a baloldalon abba születtek bele, hogy a média 90 százaléka balliberális és csak 10 százaléka jobboldali.
Szánthó Miklós szerint a liberálisok lenézik az embereket. Példaként említette, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke a magyar miniszterelnökről szólva úgy fogalmazott:
vannak olyan politikusok, akik túl sokat foglalkoznak az emberek véleményével.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója leszögezte: a politikai testtartások is nagyon felcserélődtek az utóbbi időkben. Elmondta, míg korábban a baloldal küzdött az általános választójogért, ma gyakorlatilag tagadja a népszuverenitást, mélységesen lenézi az embereket, megveti a választókat, egyfajta posztmodern elitizmus jellemző rájuk; és populistának minősítik, aki az emberekhez akar szólni.
Akik a nők jogaiért küzdöttek, ma azt mondják, nincs is olyan, hogy nő, a szólásszabadság harcosaiból pedig a legelvakultabb cenzorok és szellemi viceházmesterek lettek”
– nyilatkozta, majd azzal folytatta, hogy a konzervatív oldal lett a józan ész, az átlagos, nyugodt, folyamatos érzékenyítő forradalmaktól mentes életet élni kívánók, a szólásszabadság és a béke képviselője.
Az Alapjogokért Központ vezetője szerint „rá kell tudnunk mutatni, hogy a posztmodern liberalizmus valójában egy totalitárius ideológia, mert van egy képe arról, hogyan is kellene – szerintük – működnie a világnak, és ha erre valaki nemet mond, azt meg akarja semmisíteni”.
Biden elnöksége alatt saját kabinet tagjaival is csak előre megírt szöveg alapján tudott értkezletet tartani, elfelejetette saját tanácsadói neveit, és az idő nagy részében megpróbálták elrejteni őt .
Brüsszel a felbérelt zsoldosaival akarja elérni, hogy olyan politikusok álljanak a kormányrúdnál, akik mindenben alárendelik a nemzeti érdeket a külföldnek.
"míg korábban a baloldal küzdött az általános választójogért, ma gyakorlatilag tagadja a népszuverenitást, mélységesen lenézi az embereket, megveti a választókat, egyfajta posztmodern elitizmus jellemző rájuk; és populistának minősítik, aki az emberekhez akar szólni. Akik a nők jogaiért küzdöttek, ma azt mondják, nincs is olyan, hogy nő, a szólásszabadság harcosaiból pedig a legelvakultabb cenzorok és szellemi viceházmesterek lettek”
Rendkívül találó és sokatmondó összefoglalása korunknak. Mondjuk a bolsik szólásszabadságért vívott harcára kevésbé emlékszem: hatalomból, ellenzékből ugyanúgy a másik véleményének létjogosultságát kérdőjelezték meg, ugyanúgy a kirekesztés volt a fő fegyverük.